Ugrás a fő tartalomra

Kaposvári Közlekedési Központ

 

KAPOSVÁRON ÉPÜLT MEG MAGYARORSZÁG ELSŐ INTERMODÁLIS KÖZLEKEDÉSI KÖZPONTJA

 

Kaposvár történelmi megújítása átfogó koncepció mentén, tudatos tervezést követően valósult meg az elmúlt években.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere 2015. október 9-én kötött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnökkel a Modern Városok Program helyi beruházásairól. A város történelmi lehetőséghez jutott, hogy életünk valamennyi fontos területén – gazdaság (közúti és ipari infrastruktúra), kultúra, sport, közszolgáltatások, click here intézményfelújítások – átfogó megújítást hajtson végre.

A városlakók egyebek között ígéretet kaptak a 67-es gyorsút megépítésére, a Csiky Gergely Színház rekonstrukciójára, egy multifunkcionális aréna és egy nemzetközi szabványoknak megfelelő 10 pályás versenyuszoda, egy új busztelephely és egy új szennyvíztisztító telep megépítésére. Ezek, és még sok minden más azóta már megvalósult, a beruházások összeértéke meghaladja a 190 milliárd forintot.

A fentiek után, 2020 őszére elkészült a Kaposvár határain belüli legnagyobb beruházás is, amely szakmai nyelven intermodális csomópont, az egyszerűbb városi elnevezés szerint közlekedési központ. A 17,7 milliárd forintos fejlesztés – bár eredendően a közlekedést szolgálja – messze túlmutat a közlekedés modernizálásán.

Egy város soha nincs kész! Minden egyes fejlesztéssel azt kívánjuk elérni, hogy az élet valamely területén előrébb vigye közösségünket, s hogy olyan biztos alapot nyújtsanak, amelyre bátran építkezhetnek gyermekeink és unokáink, bátran építkezhet a kaposvári jövő. Óriási összeget fordíthatunk erre, amiből erősítjük a helyi gazdaságot, a kultúrát, a sportéletet, és javítjuk a közlekedés feltételeit is. A Németh István Program keretében Kaposvár történetének talán eddigi legnagyobb közlekedési beruházását kezdjük el. Nálunk egyértelműek a célok, azt szeretnénk, hogy a kaposváriak jobban élhessenek.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere a beruházás kezdetén

Az alapos előkészület után mintegy két és fél év alatt egy olyan város- és területrehabilitációs beruházás készült el, amellyel a somogyi megyeszékhely orvosolhatta a múlt adósságait (épületeket szanált, 30 évvel ezelőtt ideiglenesnek tervezett buszállomást bontott el, közterületeket modernizált), és kaput nyithatott a jövő újabb fejlesztései előtt is (új városi gyűjtőút, közúti és gyalogos felüljáró épült).

Az átfogó és területileg kiterjedt beruházás révén a kaposvári közlekedés gyorsabbá, biztonságosabbá és kényelmesebbé vált, amely naponta 32 ezer, a központ területén megforduló ember életét teszi könnyebbé.

A Kaposvári Közlekedési Központ a 17,7 milliárd forintos beruházási összeggel a Németh István Program második legjelentősebb eleme a 67-es út gyorsúttá fejlesztését követően. Ezzel a beruházással az volt a város célja, hogy korszerű és sűrűbb összeköttetést teremtsen a vasút által több mint száz éve szétválasztott városrészei között, vagyis közelebb kerüljön a Donner a belvároshoz. Ma már talán mindenki érzékeli: a fejlesztés egy egész városrész felemelkedését is megalapozhatja, azon túlmenően, hogy a közvetlen célt, a közlekedés körülményeit is nagyban javítja.

Modern közlekedés és mobilitás nélkül nincs 21. századi ország, gazdaság, társadalom, versenyképesség, jó életminőség. A kormány ennek tudatában hirdette meg a rövid- és középtávú közlekedési stratégiáját, amelyben éppúgy hangsúlyos szerepet kap a közúthálózat fejlesztése – köztük a 67-es gyorsút megépítése –, mint a vasúti közlekedés infrastruktúrájának javítása. Kaposvár a közlekedés terén olyan fejlesztéseket hajtott végre már eddig is, amelyek például szolgálhatnak mások számára.

Homolya Róbert, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a Kaposvári Közlekedési Központ vállalkozói szerződésének 2017-es ünnepélyes aláírásakor

A helyi és távolsági autóbusz-állomások a négysávos Áchim András utca ívkorrekcióját követően közvetlenül a vasút melletti területre kerültek, itt valósult meg Magyarországon először a különböző közlekedési eszközöket összekötő közös peron. A busztársaságok közös irodaházba költöztek be, összehangolt menetrendet és utastájékoztatási rendszert alakítottak ki. A közlekedési központ környezetében 200 új parkolóhelyet (köztük K+F és K+R helyeket is) alakítottak ki, amely nagyban szolgálja azt a célt, hogy a közösségi közlekedést minél többen válasszák.

Megépült a Kaposvár új szimbólumaként is értékelhető függesztett acélszerkezetű híd, amelyet a város egykori újraalapítójáról, Esterházy Pálról nevezett el. Az Esterházy híd növénykazettákkal és pihenőkkel, padokkal ellátott, gyalogos és kerékpáros sétányként köti össze a vasút által 140 éve szétválasztott két városrészt, a belvárost és a Donnert. A híd érinti a közlekedési központ irodaházát is. Személyfelvonók, rámpák és lépcsők teszik lehetővé az átjutást minden korosztálynak, s természetesen mozgássérülteknek is.

A híd mindkét végén átfogó területmegújítás zajlott, így a város polgárai, illetve az agglomerációban élők ma már valódi közösségi térként használhatják a Petőfi teret. A donneri hídfő exkluzív kialakítása pedig az érintett városrész megújításának egyik jelentős mérföldköve lett. Csakúgy, mint a városi fürdő és a Csik Ferenc Versenyuszoda felé vezető sétány meghosszabbítása és ezáltali gyűjtőúttá fejlesztése.

Ideiglenes buszpályaudvar készült az átépítés idejére, a telephely új funkciót lát el a beruházás végét követően. A Vásártéri úton kialakított létesítmény – némi átalakítást követően – a városba érkező turistabuszoknak kínál megállási és várakozási lehetőséget.

A központ belvárosi helyszínétől távolabb is jelentős fejlesztések zajlottak. Egy új közúti felüljáróval sikerült egy szintbeli vasúti-közúti átkelőt kiváltani, ezáltal a közlekedés ott is gyorsabbá és biztonságosabbá vált. Megszűnt a sorompók előtti hosszas várakozás és torlódás, amely a cukorgyári kampány idején – a répabeszállítás miatt – még gyakoribb volt.

Az új közúti felüljáró a fentiekben már említett új gyűjtőúthoz kapcsolódik, így a fejlesztés révén a városrészek közötti közlekedés is egyszerűbbé vált, nem is szólva arról, hogy az új megközelítési lehetőséggel az eddig nagyban terhelt útvonalakon sikerült a forgalmat enyhíteni.

A beruházás keretében három körforgalmi csomópont épült, amelyek szintén a biztonságos és gyors áthaladást szolgálják.

Bár a polgárok számára kevésbé látható (annál inkább érzékelhető), hogy valamennyi felszín feletti fejlesztést megelőzte a föld alatti közművek megújítása. Új gáz- és vízvezeték, új csapadék- és szennyvízelvezető hálózat épült több kilométernyi hosszon, amelyet az útburkolat helyreállítása követett.

Akik korábban attól tartottak, hogy sok lesz a térkő és a beton, 2020 őszén már láthatták, a közlekedési központ is egy igazi zöld beruházása Kaposvárnak. Eddig 300 fát, több mint 4000 magas cserjét és 19 ezer talajtakaró cserjét ültettek el. Tavasszal tehát minden zöldbe és virágba borul a megújult belvárosban.